Utazásaim

Kedves Meko barátom ballagására került sor 16-án, pénteken délután, amire meghívott engem is. Rég jártam nála és utazni is kedvem volt, úgyhogy igent mondtam a meghívásra, mégha egy nagyon unalmas ballagást is kellett végigállnom.
Az esti IC-vel mentem, ami egészenpontosan a Galileo Galilei EN vonat a Keletiből, 20:00-s indulással. Kis taxizás kellett, hogy elérjem egy hosszúra nyúlt telefon miatt, de végülis megvolt a dolog. Frantiskové Lazné... ha tudnám hol van ez a város, ami ennek a vonatnak a végállomása, az jó lenne, a térkép szerint valahol a cseh és a német határ közelében... Egyszer meg kéne nézni. Mint kiderült még a nap folyamán később, a Lazné fürdőt jelent, tehát ez valami híres cseh fürdőváros lehet. Még inkább meg kéne egyszer nézni. (útitársnak lehet jelentkezni a címemen vagy telefonszámomon.:)
Vicces volt a Galileo Galilei, mert abszolút multinacionális vonatra sikeredett. Budapesttől Bratislaváig mentek együtt a kocsik, talán 12-13 lehetett, ott pedig a közvetlen kocsikat lekapcsolták Breclaw, majd onnan Warsó, Krakkó, Minszk, Moszkva felé. Volt a vonaton mindenféle, magyar, cseh és szlovák kocsi - hálók is, meg simák -, meg talán lengyel vagy orosz is, de azokat nem láttam.
(menetrend alapján pontosítva: magyar (Máv-Start IC kocsi), cseh (CD), lengyel (PKP), fehérorosz(BC), és orosz (RZD) összesen 12)
Szóval, visszatérve Lazné-hoz, állandóan nyelvi problémáim vannak ezekben a fránya szláv országokban és sosem lehet tudni, hogy ki tud és ki nem tud magyarul, és ha szlovák az illető, akkor először megpróbál szlovákul kommunikálni, és csak aztán árulja el ha tud magyarul is. Sz'al nagyon érik az a cseh nyelvtanulás. Úgyis kell még egy nyelv az angol mellé, és a magyart el is lehet kezdeni akkor elfelejteni:)
Az este egészen jól alakult, bár kinn nem voltunk, csak Mekonál dumáltunk - Lau is ott volt meg Tom - és végül elég későn feküdtünk le, amiből nehezen kelés, és alap elkésés lett. De azért a kezdéssel többet késtek, tehát így is vártunk eleget.
A ballagásra nem szeretnék több szót vesztegetni, mert rém unalmas volt, talán csak annyit, hogy Tomnak tuti, hogy az összes jobb csaj megvolt már Nové Zámkyban.
A ballagás után egy jóféle ebéd nézett ki pizzával és palacsintával és az egészet Meko faterja finanszírozta - amiért hálás köszönettel tartozom neki -, szóval duplán király volt.
A hazaút érdemel még említést, mivel siettem DWK talira, eljöttem a két IC közötti személlyel. Elvileg ide Pestről a szobi vonalon szokásos magyar színvonalt adó bDvmot motorvonatok járnak, de ennek ellenére egy szlovák személyvonat jött... a magyar gyorsokhoz hasonló fülkés kocsikkal. Elég koszos volt, és sehol 1 áram. Ami meg azért kellett, mert azt terveztem, hogy dolgozom hazafelé, csakhogy Mekonál éjszakára rosszul tettem fel a gépet, és nemhogy feltöltött gépem, hanem szinten teljesen lemerült volt a hibernált állapot miatt. Végül, fülkeváltás után a mosdóból húztam áramot, a vacak vonaton - vagy vacak konnektorból 3 mp-ig volt áram, majd 3mp-ig nem. Mivel így is elég vacak állapotban van a töltőm, nem akartam elcseszni.
Úgy maradt az olvasás - az indóházat sajnos elég hamar befejeztem - meg a beszélgetés. Egy szimpatikus idős úrral beszélgettük végig az utat. Esztergomnál csináltam 1-2 képet a Bazilikáról, ha érdemes lesz, be fogom linkelni ide.

Kilométer-számláló: Budapest - Nové Zámky aller-retour 2*123, azaz 246 km.
Eddig beblogolva: 3082 km.