Az 500+ jegy adta csodával élve 4 nap alatt augusztus 11 és 14 között körbeutaztuk Danival Magyarországot (a napló jelentős részben Szandra kézírása). Az út közben írt naplót olvashatjátok ebben a bejegyzésben. Ahogy a naplót begépeljük, úgy fog felkerülni a többi része is az internetre.
UPDATE: feltöltöttünk a fényképeink első (300 kép) adagját is. http://picasaweb.google.com/trainmustgoon
0. nap
Nincsen gond, nincsen gáz, csak a cuccok nem férnek el. A vonatos listát elfelejtettük kinyomtatni, no para, kézzel leírtam. (Dani: tök szép és hasznos lett a füzet elején). A fekvés 8 órára volt tervezve, most negyed 10 van, a cuccok szana meg szét (olyan f12 körül el is aludtunk). Gyors pakolás.
Holnap 5-kor indul az első vonat. Félek, de várom is egy kicsit.
A 'Hogy haladsz?' kérdésre 'Már elővettem a holnapi cuccomat' a válasz. Ismét plusz negyed óra. Talán le sem kellene feküdni...
Már egészen majdnem bepakoltam mindent, a legszükségesebb dolgokat, pl. testápoló, könyv, Fastum-gél már beraktam.
10 lesz, megyünk aludni végre.
Tévedtem, még kaját kellett csinálni, én már elég fáradt vagyok. Orsitól viszont kaptam SMS-t, most néztem meg, pedig 4 órája küldte. No, nem baj. Fogmosást végeztem, Dani most, aztán tényleg megyünk aludni, 4-kor kelés.
1. nap
Elérkezett a várva-várt pillanat, amikor a vonatunk 05:00-kor elindul a sötét alkonyban Vácra. Pontosabban az első vonatunk. Dani táblát vadász, nekem kicsit fáj a fejem. Az eget kémlelem. Szép.
Egyébként már egészen ébren vagyok. Dani éppen twittel, vajon nézi-e valaki? Vagy igen, vagy nem, pedig tuti a címünk, nézzétek meg utólag is:
http://www.twitter.com/trainmustgoon (azóta is twittelünk szorgalmasan mindig, ha együtt vonatra ülünk).
Meghallottam először: Személyvonat érkezik a Nyugati pályaudvarról az egyes vágányra, a vágány mellett kérjük vigyázzanak. Amúgy itt valószínűleg nem szállunk le rossz helyen, mert végig megyünk.
Halk sípolás és egyel kevesebb lámpa ég, rajtunk spórol a MÁV. Aztán mégsem, mert síp és visszakaptuk a lámpáinkat.
Az első ellenőr. Előbb elolvassa, aztán vigyorog. Fótfürdőig elbeszélgetünk vele, megadjuk a twitt-címet, és Kínába szeretnénk menni a MÁV-val. (Ja, persze... :) Kicsit hosszú, de megéri. Kicsit.^^ Csak két hét. Oké, de hol van Magyarország és hol van Kína? Nem mindegy. :D
Tök cool a Csomádi állomás, van kút a kertben. xD
A puffasztott rizs finom, és így a hajnali órákban tökéletes táplálék fejlődő 17 éves szervezetemnek. ^^
Akarok menni Ivacsra, mert ott van egy beautiful tó.
Már fél 7 van. Megyünk mindjárt a második vonatunkkal, nem ígérem, hogy mindegyikről írok. Dani vonatfotóz. Már két perce nem indult, majd most. Átszállás nem para, jó kis két órás út lesz.
Magyarország értékei, ami az én drága városomból hiányzik, itt van most mind megtalálható. Igaz csak Drégelypalánknál járunk, de már most láttunk mocsarat, tavat, völgyet, dombot, sok fát, gyönyörű kék eget. Jobban szeretem ezeket a mellékvonalakat, mint a komoly és városos fővonalakat. Néha legszívesebben leszállnék, és elfeküdnék a gyönyörű zöld tisztáson.
Igazából egy percet nem sikerült unatkozni, csak azt sajnálom, hogy ezt a sok csodát nem fotózhatom le, mert olyan gyorsan megyünk (mondja mindezt egy mellékvonali BZ-ből).
Ja, és nem mellesleg a BZ lágy ringatásával elég kellemesen lehet pihenni.
Dani a susnyást, a nógrádi tájat, az állomást fotózza. Jó lelkes. Aranyos. A csoki olvad, pedig finom. 600 volt a Müllerben, az a hely a mennyország. De senki nem mondta, hogy a mennyország ilyen drága.
Balassagyarmati épületet fotózza Danim, szorgalmasan twittel (ne felejtsétek, a twitt cím: http://www.twitter.com/trainmustgoon). Én meg ettem egy finom fagyit. Itt volt tiszta mosdó, amit nem gondoltam volna. Most jő egy másfél óra Aszódra. Már a von-von-on ülünk. Dani: itt csak BZmotok alszanak.
Meg lepkénk is van, zajlik az élet, csak ne fájna a fejem. Maga az állomás nem szép, de sikerült egy fonott hajú kislányt megszólítani. Édes.
Jő a kaller, mindjárt megyünk, indulás.
Azért ültünk oda ahova, merthogy a másikon süt a nap. Fenét, a mi oldalunk kapta meg a meleget. Irány a másik oldal!
Felállok, hogy fotózzak, erre felgyorsít a vonat. Mikorra elültünk, kiderült, hogy fűtenek. Nap vs. fűtés. Ismét átülés hárommal hátrébb. Itt meg a szél fúj be. A vonaton legalább minden igényt kiszolgálnak.
Szandra: Ott vannak a beeeeek!
Dani: Rendezett sorokban?
Szandra: Naná!
Dani: Azok szalmabálák, Szandra! :D
Szandra: Nem baj! :D
Rohanunk az aszódi vonattal. Füzesabonynál meg elérjük a Kamillát (itt még elég optimista vagyok). Dani újabban dobolni tanul rajtam.
Galgamácsa a főpályaudvar. Annyi a sín, meg a zépület. Igazi trendy hely, fákkal.
Az aszódi pénztáros kiakadt, mert egynél több jegyet vettünk és még ÜCS-vel is merészeltünk fizetni. Igazán rémesek vagyunk.
Aztán most Hatvanban voltunk. Itt Flirt hegyek meg egy Hatvan tábla volt. Végre sikerült a cicanacit leoperálnom magamról. Már nagyon meleg volt. Közben HT-n megver a bot. Segáz. (Azért csak sikerült nyerni a hosszabbításban:)
A gyorsvonat suhan, és mint írtam, elérjük a Kamillát (még mindig optimista). Már elfogytak a szendvicseim sajnos. Holnapra több kell mindenképpen. Szóval akkor most morzsoljátok imáitokat, hogy elérjük a Kamillát (ebből is látszik, hogy imádkozni felesleges: megsúgom, végül nem értük el, de úgyis mindjárt kiderül részleteiben is).
És akkor elérkeztem a mélypontra, és kiakadtam. Tudtam, hogy valamikor ez lesz, de nem, hogy ilyen hamar. Csak az első nap van. Nem értük el a Kamillát, és még egy fényképezőgépet is elhagytunk. Utálom a MÁV-ot, direkt szúrnak ki velem. Látják, hogy majommal utazom.
(A menetrend szerint az egri gyors 6 perccel ér hamarabb Füzesabonyba, mint a Nyíregyházi IC, amivel szerettünk volna tovább menni. Bár egy pár perc késésben voltunk a gyorssal, de elméletileg nem volt gond, mert az IC mögöttünk volt, és a két vágányon ellentétes irányú közlekedés van. Csak állomásokon előzhetett volna meg, de Füzesabonyig nem tette. Aztán Füzesabonyban minket egy lassú - 10km/h engedélyezett sebességű vágányra állítotak, míg az IC az átmenő fővágányon érkezett be. Amíg bedöcögtünk a bejárati jelzőtől a peronig, addig ért utól és előzött is meg minket az IC. A két vonat kb. egyszerre állt meg és nyitott ajtót, de mire a másik peronhoz értünk, már elindult. Lekéstük hát.)
Most már nemsokára Miskolcra érünk, aztán lekésőbb 20:46-ra Debrecenbe. (A füzesabonyi késés miatt át kellett tervezni a menetrendet, és nem jutottunk el Záhonyba, viszont eljutottunk a Nyíregyháza-Mátészalka szakaszra, ami nagyon szép volt.)
Szerencsi gyors mindjárt indul, fej fáj, nyaff. Volt ebéd, finom sajt. Gyógyszer, nem jó, de kell.
Átszállás után fotózás ezerrel, egyre fogy a kallerek kedve. Kár. Pedig cica lelkes. Egyébként nem szabad sírni a trendy fotók után, hiszen szerencsére csak egy fél nap veszett el. Több is veszett Mohácsnál. Vagy nem. Jegy kezelve. Eddig egyszer nem nézték meg az igazolványomat, de (ahogy Dani szokta mondani): messze van még Kelenföld. Még a Miskolci liba is átcseszett minket. Nem sok pénz, de így is szívunk rajta.
Dani mindig mindent megnéz, kivétel akkor, amikor igazán kellene neki. A nap meg leégeti a lábam.
Danim szorgalmasan twittel. :) (ha először nem nyitottad meg, és másodszor is inkább olvastál tovább, akkor most itt a link harmadszor is: http://www.twitter.com/trainmustgoon - follow us!) Meg fotóz, hegyet, vonatot, állomást. Hugom kijelentette, hogy enyém a szekrény alsó polca. Hát köszi. A majom élvezi az utazást, látszik rajta. ^^ A rétemet meg ellopták, mire lefotóztam volna.
Übik vagyunk, mindjárt 'háza. (A beépített Szandra-Magyar szótáram alapján: Szuperek vagyunk, mindjárt Nyíregyházára érünk.)
Vajon vár-e a vonat? Természetesen nem, mert nincsen rajta bástya, de úgy egyébként mégis.
Jelentem, a vonat várt, és mentünk is az IP-vel. Légkondiii.^^ Szóval tuti volt. Szép volt a táj nagyon, most fogunk Mátészalkáról elindulni.
Lassan, de biztosan meg fogunk érkezni Debrecenbe. Mia (majom) megismerkedett egy Rebeka nevű kislánnyal. Az a csaj egy szőke angyal^^, azaz inkább barna. Mia lelkesen szerzi az új barátokat, csak kár, hogy egyiküknek sincs Facebookja. xD
Már sötétedik. Dani egy síró lánnyal beszélget (mármint nem Szandra sírt, de valaki a vonaton vigasztalásra szorult).
Kicsit hiányzik az önkifejezés és a visszajelzés. Jó lenne az a LIKE gomb a blogomra. Akkor legalább tudnám, hogy valaki jár ott és nem csak magamnak írok. (Az utóbbi időben csak azért nem írtam, mert nincs is netem.)
Gépelés ideje: 2010.08.22.
(Zárójelben az utólagos - begépeléskori megjegyzések. )
Utolsó kommentek